OKULJATOK
mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él s mint fán se nő egyforma két levél a nagy időn se lesz hozzá hasonló.” (Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd)
BEVEZETÉS
Három és fél évtizedes, kizárólag a szabadidő terhére végzett gyűjtőmunkával jött létre a „Magyar Életrajzi Kalauz”: létrehozásának motívumai között a polgári kultúra jellemzőjeként a személyiség megbecsülését és a lokálpatriotizmust emelhetjük ki. 1982 óta dolgozom Celldömölkön, az 1993-tól Kresznerics Ferenc nevét viselő városi könyvtárban.
Bár a magányos hősök és a „gőzhangya”-típusú bibliográfusok kora lejárt, személyes elkötelezettség és áldozatvállalás nélkül nem valósulhat meg egyetlen nemzeti jelentőségű ügy sem. E felismerés jegyében, a história iránti vonzódásból és a celldömölki Kresznerics Ferenc Könyvtárban szerzett olvasószolgálati/helyismereti gyakorlat praktikumából adódóan kezdtük el gyűjteni a környékről származó személyiségek adatait az adattárakból, majd 1985-től kezdve kifejezetten helyismereti célzattal terjesztettük ki a gyűjtőkört. Az elmúlt közel két évtizedben ezt a munkát több mint 50000 órában végeztük.
Kezdeményezésünkhöz ösztönzést adott az a nyolcvanas évek végétől érzékelhető s azóta egyre inkább gyorsuló folyamat a magyar könyvkiadásban, amely az életrajzi információforrások rehabilitációs újrafelfedezésével járt együtt. Az információrobbanás következtében az információ-kínálatban eligazodni segítő intelligens útmutatók elkészítése sürgető szükséglet. A megélénkült biográfiai információs autósztrádán való közlekedés e nélkülözhetetlen eszközének elkészítésével azt a felfogást kívánjuk képviselni, amely szerint a könyvtárost felváltó hálózati navigátor (networker) elsődleges feladata a források felderítése és a felhasználók útbaigazítása a hálózat útvesztőiben. Az elektronikus könyvtár már feltételezi a rendszerezés, a katalogizálás, az adatbázis jelenlétét és nem feltétlenül kell teljes elektronikus szövegeket tárolnia.
Németh Tibor
Az életrajzi információs vagyon digitalizálása szervesen illeszkedik az alábbi nemzeti projectekhez:
- Az országos kiemelésű társadalomtudományi kutatások prioritásrendszerében a VIII / a kutatási főirány („Kulturális hagyományaink feltárása, nyilvántartása, kiadása”) különösen hangsúlyozza az on-line hozzáférhetőséget biztosító illetve CD-ROM-on hozzáférhetővé tett adattárak fontosságát.
- A „Nemzeti Informatikai Stratégia” kiemelt feladatként határozza meg a kulturális örökség elektronikus feltárását.
- A folyamat katalizátora lehet a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár, amelynek meghatározó feladata a kulturális örökség digitalizálása. E területen belül a legfontosabb teendők egyike a mintaalkalmazások ( „pilot” programok ) kidolgozása.
- Időzítését tekintve a reprezentatív nemzeti névbank a „Nemzeti Digitális Adattár” néven közismertté vált nagyszabású programcsomag keretei közé tartozhat.
Úgy érezzük, hogy a Magyar Életrajzi Kalauz kiérlelt koncepciója illeszkedik a fenti célokhoz, készültségi foka révén pedig – támogatás esetén – garantálható a folyamatos életrajzi információszolgáltatás rendszerének kiépítése és az életrajzi információs vagyon digitalizálása. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a „Magyar Életrajzi Kalauz” olyan kutatási feladatokat vállal fel, amelyek elsőrangú háttérbázisként szolgálnak a legszélesebb felhasználói kör számára.
A MŰFAJ
A faktográfiai tájékoztatás egyik leggyakoribb típusa a személyekre vonatkozó, életrajzi jellegű megközelítés. E területen belül speciális keresési/feltárási lehetőséget kínál egy kevéssé ismert, általunk alkalmazott műfaj, a biográfiai index. A meghonosodott terminus technicus helyett sokkal kifejezőbbnek és a magyar nyelvhez jobban illeszkedőnek érezzük az „életrajzi kalauz” megfogalmazást, amit adatbázisunk elnevezése is tükröz.
A biográfiai index a személyek azonosításához szükséges adatok mellett jelzi a források körét, ahonnan bővebb információ nyerhető. Magyarországon is felvetődött az életrajzi adattár megvalósításának igénye, de a hungarikaprogramon belül egyelőre csupán az 1880-tól napjainkig terjedő időszak külföldi magyarságának regisztrálása indult meg „Hungarika Névkataszter” elnevezéssel. A ’90-es évektől a Petőfi Irodalmi Múzeum műhelyében, Nagy Csaba irányításával kezdődtek meg a „Magyar Életrajzi Index” munkálatai. A külföldi életrajzi indexek közül jelentősebb múltra tekinthet vissza az osnabrücki Biblio Verlag által 1973 óta megjelentetett „Index bio-bibliographicus notorum hominem” című vállalkozás, valamint a Gale Publisher gondozásában 1975-től napvilágot látó „The Gale Biographical Index Series”. A fentieken túl a legismertebbek az amerikai Wilson Publisher több mint fél évszázados múltra visszatekintő „Biography Index”-e, valamint a K. G. Saur Verlag által épített „World Biographical Index”. Az utóbbi CD-ROM formátumú első kiadása 1995-ben jelent meg, amely mintegy 1 millió személy adatait tartalmazza. Az egész világra kiterjedő indexhez képest a „Magyar Életrajzi Kalauz” a következő értéknövelő szolgáltatásokat nyújtja:
| ÖSSZEHASONLÍTÁS | WORLD BIOGRAPHICAL INDEX | MAGYAR ÉLETRAJZI KALAUZ |
| Születési hely (megye/ország) |  |  |
| Születési helység | | |
| Születési idő | Év | Év, hónap, nap |
| Halálozási idő | Év | Év, hónap, nap |
| Álnevek | | |
| Kitüntetések | | |
| Adateltérések | | |
| Egyéb kiegészítő adatok | | |
Ezeken kívül a „MÉK” a felsőoktatási tevékenység, a tudományos fokozat és az akadémiai tagság mezőkön is keresést biztosít, sőt az egyértelműség jegyében megkülönbözteti a törzsnévalaktól a névváltozatokat és az álneveket.
A „MÉK” komplexitásra törekvő jellege és gazdag visszakeresési repertoárja révén nem csupán megőrzi a műfaj hagyományait, hanem tovább is fejleszti szolgáltatóképességét és bizonyos vonatkozásokban megjelentetése világpremiernek számít.
Életrajzi kalauzunk közvetítő szerepet, információs igényfejlesztést vállal a hagyományos és elektronikus információhordozók felé a modern technológia eszköztárával. Ezzel egy olyan ezredvégi művelődési megatrendet kíván képviselni, amit elsősorban az jellemez, hogy „az információs szuper-autósztrádán integrálódás megy majd végbe a kulturális örökség és az informatika között.” Hangsúlyozandó, hogy névkataszterünk indikatív szolgáltatásként jeladó funkciót lát el és nem pótolja a forrásokat, hanem felhívja rájuk a figyelmet.
Az adatbázisok két meghatározó kategóriába sorolhatók: faktografikus (tényadatokat tartalmazó) és bibliográfiai (hivatkozási) adattárak. A „Magyar Életrajzi Kalauz” bizonyos mértékig átmeneti műfaj a változatok között, mert alapvetően faktografikus jellegét a hivatkozások, valamint a bennük rejlő bibliográfiai csomópontok oldják, illetve közvetett módon emelik mindkét megközelítés szempontjából releváns tájékoztató eszközzé. A vállalkozás rendkívül széleskörű előkészítő és adatgyűjtő munkát igényelt, amire alapozva megkezdődhetett a számítógépes rögzítés. A fogalmaknak és tárgyszavaknak a források eltérő adatkezeléséből és terminológiájából fakadó, a gyakorlatnak megfelelő időszakonkénti újrastruktúrálása, valamint indexelési szempontú egységesítése nélkül nőtt volna a redundancia és jelentősen csökkent volna a visszakeresés hatékonysága.